Ügyleírások

Az osztály látja el az építésügyi hatósági feladatokat

1.Az építésügyi hatóság illetékessége

Az elsőfokú építésügyi hatósági ügyekben (a telekalakítási, az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és fennmaradási engedélyezési, továbbá az azokkal összefüggésben keletkezett ellenőrzési és kötelezési ügyekben) a 343/2006.(XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak alapján az alábbi településekre vonatkozóan látja el:

- Dunakeszi

2. Az építésügyi hatóság részletes feladatai és hatáskörei

2.1. Településrendezési feladatok:

Az építésügyi hatóság a telekalakítás kezdeményezőjét – a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek megfelelően, a telekalakítás miatt szükséges mértékig – utak, és közművek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére kötelezheti. /Étv. 24. §. (3)/

2.2. Engedélyezési feladatok:

Jogszabályokban meghatározott esetekben /37/2007. (XII.13.) ÖTM r./, az építési munkák elvégzéséhez az építésügyi hatóság engedélye, (bejelentés tudomásulvétele) szükséges.
/Étv. 34. §. (1)/

Az engedély iránti kérelem elbírálása, vagy a bejelentés tudomásulvétele során az építésügyi hatóság – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – köteles helyszíni szemlét tartani. /Étv. 34. §. (3)/

Mellőzhető a helyszíni szemle bejelentés esetén a 10 %-nál kisebb lejtésű területen végzendő építési tevékenység tudomásul vételekor, ha a bejelentés tartalmaz minden olyan dokumentumot, ami a tényállás tisztázásához szükséges.

Az építésügyi hatósági engedélyezéskor, az érdemi döntést a kérelem előterjesztését követően – a jogszabályban meghatározott esetekben és időn belül /37/2007. (XII. 13.) ÖTM r. / - meg kell hozni. /Étv. 34. §. (5)/

Ha az építmény a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, vagy az építési munka elvégzése következtében idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett az építésügyi hatóság a használatbavételt megtiltja és kötelezést ad ki a hibák hiányosságok megszüntetésére. /Étv. 44. §. (3)/

Ha az építményt szabálytalanul építették meg és az építtető (jogutódja) vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult erre fennmaradási engedélyt kér, a fennmaradási engedély megadható amennyiben az Étv. 36. §-ban meghatározott feltételek fennállnak és az építtető az építési jogosultságát igazolja. Ha engedély nélkül történt az építmény elbontása, akkor az építési jogosultság igazolása és az Étv. 36. §-ban fennálló követelmények fennállása esetén az építésügyi hatóság a bontás tényét tudomásul veszi. /Étv. 48. § (1)/

2.3. Ellenőrzési feladatok:

Az építésügyi hatóság az engedélyhez kötött építési munkák végzését a helyszínen köteles ellenőrizni. A helyszíni ellenőrzések során az építésügyi hatóság vizsgálja az építési engedély és a jóváhagyott tervek meglétét és alkalmazását, az építmény szerkezeteinek az engedélyezett terveknek és a szakmai valamint biztonsági követelményeknek való megfelelőségét. /Étv. 45. §(1)/

A helyszíni ellenőrzések során az építésügyi hatóság vizsgálja a munkát irányító felelős műszaki vezető szakirányú képesítési és szakmai feltételeknek való megfelelőségét.

A helyszíni ellenőrzések során az építésügyi hatóság vizsgálja az állékonyságra, valamint az életre és egészségre, továbbá a köz- és vagyonbiztonságra vonatkozó követelmények megtartását. /Étv. 45. § (1)/

Az építésügyi hatóság megelőzi, felkutatja és megakadályozza az építésügyi hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően végzett építési tevékenységet, az általános érvényű kötelező építésügyi előírások megsértésével végzett szabálytalan építési tevékenységet és a rendeltetéstől eltérő építményhasználatot. /Étv. 45. § (2)/

Az építésügyi hatóság ellenőrzését rendszeresen, az építési munka végzése során legalább két alkalommal, végzi. /Étv. 45. § (3)/

A hatósági ellenőrzés során az építési munka folytatását alkalmanként legfeljebb 30 napra megtilthatja, amennyiben az építési munka szabálytalanul, vagy az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon folyik. /Étv. 45. § (4)/

2.4. Kötelezési feladatok:

Az építésügyi hatóság elrendelheti a rendeltetéstől eltérő használat megszüntetését, szabálytalan építkezés esetén a helyreállítási illetőleg az engedélyezett terveknek megfelelő állapot kialakítását.

Az építésügyi hatóság elrendelheti a műszakilag nem megfelelő építési termékek kicserélését.

Az építésügyi hatóság elrendelheti a helyi rendeletekben meghatározott jókarbantartás körét meghaladó felújítás elvégzését.

Az építésügyi hatóság elrendelheti, az építési tevékenység során keletkező építési hulladék és építési segédeszköz elszállítását és a környezetben okozott károk megszüntetését. /Étv. 47. § (1)/

Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie az építmény vagy építményrész részleges vagy teljes elbontását vagy újraépítését ha az a kivitelezés az állékonyságot az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezhető módon történik.

Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie az építmény állékonyságát az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, valamint az engedély nélküli használat megszüntetését.

Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie az építmény, építményrész hibáinak hiányosságainak megszüntetését, ha azt a rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot alakult ki.

Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie az építmény, építményrész hibáinak hiányosságainak megszüntetését, ha a használatbavételi engedélyt követően olyan engedélyhez kötött, bejelentéshez kötött, vagy bejelentés és engedély nélkül végezhető építési munka végzése történt amely a rendeltetésszerű és biztonságos használatra vonatkozó jogszabályi előírásoknak vagy hatósági előírásoknak nem felelnek meg. /Étv. 47. § (2)/

A jogerős és végrehajtható – az építésügyi hatóság hatáskörében megállapított – kötelezettségeket, annak megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. /Étv. 47. § (3)/

Amennyiben az építésügyi hatóság a végrehajtható kötelezettséget a kötelezett terhére hatósági úton hajtotta végre, a megelőlegezett költségeket az érintett ingatlanra vonatkozó jelzálogjogként bejegyezteti az ingatlan-nyilvántartásba. /Étv. 47. §. (3)/

A hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni szemle és a más jogszabályok /2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól/ szerinti bizonyítási eszközök alapján az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomására jutásától számított 90 napon belül tisztázza a tényállást.
Ezen eljáráson belül megvizsgálja a fennmaradási engedély megadhatóságának feltételeit, illetve azok megteremtését, értesíti az építtetőt a fennmaradási engedély jogkövetelményeiről és legfeljebb 60 napos határidővel fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására, hívja fel. /Étv. 48. § (3)/

Ha az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására vonatkozó felhívás határidejére a kérelmet nem nyújtja be, vagy a pótlásnak nem tesz eleget, illetve a szabályossá tétel érdekében szükséges építési munkákat nem végzi el, akkor az építésügyi hatóság az építmény bontását elrendeli. /Étv. 48. § (4)/

Az építmény, építményrész fennmaradási engedélyének megadásával egy időben az építésügyi hatóság rendelkezik a továbbépítés, az építés befejezésének feltételeiről is. /Étv. 48. (6)/

A fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettség teljesítésére meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően, illetve a határidőig tartó fennmaradási engedély érvényességi ideje után az építésügyi hatóság a bontást elrendeli. /Étv. 48. § (7)/

Ha a fennmaradási engedély nem adható meg az építési hatóság elrendeli a szabályossá tétel érdekében szükséges munkák elvégzését, illetve – ha az építmény nem tehető szabályossá – a bontást elrendeli. /Étv. 48. § (8)/

Ha az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt megadja, vagy az engedély nélküli bontást tudomásul veszi – a kormányrendeletben meghatározott mértékben és módon /245/2006. (XII.05.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól/ - építésügyi bírságot szab ki. /Étv. 49. § (1)/

Az építésügyi hatóság az általa elrendelt munkálatok elvégzésére – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az ingatlan tulajdonosát kötelezi. Ha a szabálytalan építési munkát más végeztette, a munkálatok elvégzésére az építtetőt kell kötelezni. /Étv. 51. § (1)/

Ha az építési munka végzése során vagy annak következtében az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot, veszélyeztető állapot keletkezett, az ezzel kapcsolatos munkálatok elvégzésére az építtetőn túl a kivitelezőt is kötelezni kell /Étv. 51. § (2)/

Aki az építésügyi hatósági jogkörben elrendelt munkálatok, elvégzését akadályozza azt az építésügyi hatóság tűrésre, kötelezi. /Étv. 51. § (3)/

2.5. Tájékoztatási, nyilvántartási feladatok:

Az építésügyi hatóság, az ügyfelek hatékonyabb tájékoztatása érdekében, elektronikus tájékoztatási szolgáltatást működtet. /Étv. 53/A. § (1)/

Az építésügyi hatóság jogszabályokban meghatározott /255/2007. (X.4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról/ hatósági nyilvántartásokat vezet. /Étv. 58. § (1)/

3. Tájékoztató az építésügyi hatóság munkájáról

3.1. Az építésügyi hatóság, mint szakhatóság:

Nem az építésügyi hatóság engedélye szükséges az antennák, antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak kivitelével az un. sajátos építményfajták (sajátos építményfajták meghatározása az Étv. 2. § 18. pontja szerint), - a víziállások kivételével- vízimunkák és vízi-, úszó-, és hajózási létesítményekkel, a robbanóanyagok tárolására szolgáló építményekkel, a földmérési jelek, földmérési célú műszerállások és észlelőpillérek, valamint barlangokban történő építési tevékenységekkel kapcsolatos eljárásban. Ezen építmények engedélyezése vonatkozásában az építésügyi hatóság szakhatóságként működik közre. Ezen közreműködés az engedélyező hatóság megkeresésére, vagy a kérelmező előzetes szakhatósági állásfoglalás kérésében valósul meg. Az építésügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásában az általános és helyi építési valamint a településrendezési követelmények érvényre juttatása érdekében végzi hatósági (szakhatósági) tevékenységét. Az építésügyi hatóság közreműködik szakhatóságként a többnyire épületnek nem minősülő közlekedési, hírközlési, közmű-, és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási sajátos technológiájú építmények engedélyezési eljárásában.
Szakhatóságként működik közre továbbá az építésügyi hatóság a telepengedélyezési és működési engedélyezési, valamit az I. és II. kategóriájú játéktermek engedélyezési eljárásában is.

3.2. Az építésügyi hatóság, mint engedélyező hatóság:

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 34. § (1.) bek. alapján a telekalakításhoz, építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához (továbbiakban: építési munkák) a jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye, illetve bejelentés tudomásulvétele szükséges.

Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet meghatározza azon építési munkák körét, melyhez az építéshatóság engedélye, illetve bejelentés tudomásulvétele szükséges.

Az építésügyi hatóság engedélye és a bejelentésre vonatkozó tudomásulvétele sem szükséges az alábbi építési munkákhoz:

1. temető területén urnasírhely, (kettős) sírhely, sírjel és urnafülke építése, elhelyezése,

2. építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező építményszerkezetű, ideiglenes jellegű, legfeljebb 180 napig fennálló

a). rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

b). zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése,

c). levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése,

3. kerítés építése,

4. az 50 m²vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények építése,

5. elektronikus hírközlési építmény létesítése az alábbi feltételek együttes teljesülése esetében:

a). antenna létesítése, ha bármely mérete 4 m vagy annál kisebb, és

b). műtárgyak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza 6 m vagy annál kisebb, és

c). antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését nem igényli,

6. telek természetes terepszintjének 1,0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása,

7. szobor emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak talpazatával együttmért magassága 3,0 m-es vagy annál kisebb,

8. a 2,0 m²-es vagy attól kisebb felületnagyságú reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése,

9. a rendezett terepszinttől számított 1,0 m vagy attól alacsonyabb támfal építése,

10. 2,0 m fesztávú vagy annál kisebb áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése,

11. az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy kinyitott állapotú, a homlokzati síktól 3,0 m vagy annál kisebb és 20 m² vagy annál kisebb vízszintes vetületű kiállású előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése,

12. napenergia-kollektor, szellőző-, klíma- és szerelt égéstermék-elvezető és szerelvényei, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, szelektív hulladékgyűjtő, szőnyegporoló, sorompó, árnyékoló, növénytámasz, 10 m³ vagy annál kisebb űrtartalmú tartály elhelyezése,

13. magasles, erdei építmény építése, vadetető,

14. huzamos emberi tartózkodás célját nem szolgáló, beépítésre nem szánt területen méretkorlátozás nélkül, beépítésre szánt területen a 100 m² vagy annál kisebb alapterületű és 6 m vagy annál kisebb építménymagasságú, idényjellegű, az év során legfeljebb 180 napra felállított üvegház építése,

15. 60 m³vagy annál kisebb térfogatú magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése,

16. e rendelet hatálya alá tartozó közmű-becsatlakozási műtárgy építése,

17. e rendelet hatálya alá tartozó közműpótló műtárgy építése,

18. háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tartály, -tároló építése,

19. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor stb.) építése

20. kerti épített tűzrakóhely építése,

21. kerti lugas, pihenés célját szolgáló kerti építmény (pl. lábon álló kerti tető, pavilon) építése,

22. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem építése,

23. állatkifutó (karám) építése,

24. háztartási célú trágyatároló, komposztáló, árnyékszék építése,

25. kerti szabadlépcső, kerti tereplépcső és lejtő építése,

26. zászlótartó oszlop (zászlórúd) és zászlótartó építése,

27. a geodéziai építmény építése,

28. építmény építéséhez szükséges, annak használatbavételekor elbontandó állványzat, felvonulási épület építése mérethatár nélkül,

29. fóliasátor építése

a). beépítésre nem szánt területen belül mezőgazdasági területen idő- és méretkorlát nélkül, egyéb övezetben idényjelleggel (nem állandó, legfeljebb 180 napra felállított), méretkorlát nélkül,

b). beépítésre szánt területen

ba). idényjelleggel (nem állandó, legfeljebb 180 napra felállított) és bruttó 500 m² vagy
annál kisebb alapterületű és 7,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú,

bb). ha nem idényjellegű (állandó, 180 napnál hosszabb időre felállított) a 3,0 m vagy annál
kisebb építménymagasságú,

30. már meglévő építmény – műemlék vagy önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építmény kivételével – utólagos hőszigetelése, a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, a homlokzatfelület szintezése, a felületképzés megváltoztatása,

31. nem közterületen park, játszótér, sportpálya műtárgyainak építése, továbbá park, játszótér, sportpálya kialakításához szükséges építési tevékenység végzése,

32. közterületen park, játszótér, sportpálya építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező műtárgyainak építése, továbbá park, játszótér, sportpálya kialakításához szükséges építési tevékenység végzése,

33. az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint személygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel nem járó kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése,

34. ömlesztettanyag-tároló, föld feletti vagy az alatti tartály, tároló elhelyezése, építése, amennyiben 6,0 m-nél kisebb építménymagasságú és 60,0 m³-nél kisebb térfogatú

35. vízi létesítménynek nem minősülő vízállás (stég) építése amennyiben az 15 m²-nél kisebb

Az építésügyi hatáságnak a bejelentésre vonatkozó tudomásulvétele szükséges az alábbi építési munkákhoz (kivétel melyekhez engedély szükséges, vagy nem szükséges engedély és a bejelentés tudomásulvétele sem):

1. temető területén sírbolt, urnasírbolt építése,

2. építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező építményszerkezetű, ideiglenes jellegű, legfeljebb 180 napig fennálló

a). rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

b). zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése,

c). levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése,

3. 6,0 m-nél nagyobb építménymagasságú és 60 m³-nél nagyobb tréfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezése, építése,

4. a 100 m² vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 4,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése,

5. 15 m²-nél nagyobb vízi létesítménynek nem minősülő vízállás (stég) építése,

6. a telek természetes terepszintjének 3,0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása (kivétel az építési engedélyhez kötött építési tevékenységek 11. pontjában foglaltak),

7. szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, létesítése, ha a talapzatának magassága 3,0 m-nél nagyobb,

8. az e rendelet hatálya alá tartozó építményen vagy attól különállóan a 2,0 m²-es felületnagyságot meghaladó reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése,

9. a rendezett terepszinttől számított 3,0 m vagy annál alacsonyabb támfal építése,

10. közforgalom elől elzárt, telken belüli, tehergépjármű-forgalommal terhelt út és 2,0 m fesztávnál nagyobb áteresz, bejáró-, átjáró híd építése,

11. az épület homlokzatára szerelt vagy azzal összeépített fix vagy kinyitott állapotú, a homlokzati síktól 3,0 m-nél nagyobb kiállású vagy 20 m²-nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, védtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése,

12. önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építmény vagy védetté nyilvánított területen álló meglévő építmény

a). homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés),

b). homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó-szerkezet, műtárgy létesítése

c). homlokzatán, tetőzetén, valamint az önkormányzati rendelettel védett területen hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül

13. beépítésre szánt területén a huzamos emberi tartózkodásra nem szánt, a 100 m² bruttó alapterületet meghaladó és 6,0 m-es építménymagasságnál nagyobb méretű, idényjellegű, az év során legfeljebb 180 napra felállított üvegház építése,

14. 60 m³-nél nagyobb térfogatú magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése,

15. az építés közérdekű jellegére tekintettel elektronikus hírközlési építmény esetében, ha az építtető vagy a Magyar Állam tulajdonában álló vasút, gyorsforgalmi út területén üzemi célokat szolgál,

a). antenna létesítése, ha bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja,

b). műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza a 6,0 m-t meghaladja,

c). mérettől függetlenül antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli,

16. műemléki területen (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az engedélyező hatóság!)

a). építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező építményszerkezetű, ideiglenes jellegű, legfeljebb 180 napig fennálló

aa). rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

ab). zárt, állandó jellegű kiállítási célú terülten belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése,

ac). levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése,

b). kerítés építése,

c). az 50 m²vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények építése,

d). szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak talpazatával együttmért magassága 3,0 m-es vagy annál kisebb,

e). a rendezett terepszinttől számított 1,0 m vagy attól alacsonyabb támfal építése,

f). e rendelet hatálya alá tartozó közmű becsatlakozási műtárgy építése,

g). kerti lugas, pihenés célját szolgáló kerti építmény (pl. lábon álló kerti tető, pavilon) építése,

h). zászlótartó oszlop (zászlórúd) és zászlótartó építése,

17. Védett természetvédelmi területen és Natura 2000 területen

a). rendezvényeket kiszolgáló, ideiglenes, legfeljebb 15 napig fennálló, 30 m² vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 4,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú színpad, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló,

b). a 10 m² vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú állattartási építmény állatkifutó és a hozzá kapcsolódó trágyatároló,

c). 6 m vagy annál kisebb építménymagasságú, idényjellegű, az év során legfeljebb 6 hónapos felállított üvegház, továbbá a fóliasátor idő- és méretkorlátozás nélkül,

18. fóliasátor építése,

a). beépítésre nem szánt területen – a mezőgazdasági terület kivételével – méretkorlát nélkül, amennyiben nem idényjellegű (állandó, több mint 180 napra felállított),

b). beépítésre szánt területen, ha nem idényjellegű (állandó, 180 napnál hosszabb időre felállított), vagy az 500 m² bruttó alapterületet meghaladó vagy 7,0 m-es építménymagasságnál nagyobb méretű

19. 180 napot meghaladóan fennálló

a). rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

b). zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése,

c). levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése,

20. Közterületen park, játszótér, sportpálya építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező műtárgyainak építése,

21. Az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint személygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel járó és 50 m² vagy annál kisebb bruttó alapterületű kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése,

22. Az e rendelet szerint építési engedélyhez vagy bejelentés tudomásulvételéhez kötött, használatbavételi engedéllyel (bejelentés tudomásulvételével) még nem rendelkező, építőipari kivitelezés alatt álló új épületek tartószerkezeti rendszerének megváltoztatása,

23. A bejelentés tudomásulvételéhez kötött építmény felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, ha annak során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni.

24. Azon meglévő építmények homlokzatának megváltoztatása, melyek létesítése e rendelet szerint építési engedélyhez vagy bejelentés tudomásulvételéhez kötött lenne, ha az építmény tartószerkezetének változtatásával is együtt jár,

25. A rendelet hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési építmény bontása,

26. A rendezett terepszinttől számított 1,5 m-nél magasabb támfal lebontása,

27. Az 1000 m³-nél kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél nem magasabb építménymagasságú lakóépület bontása,

28. Mérettől függetlenül

a). a polgári védelemi építmény (óvóhely),

b). a közterületről nyíló vagy az alatt lévő minden pince bontása,

29. Az előzőekben felsorolt építési tevékenységek használatbavételéhez.

Az építésügyi hatóság engedélye szükséges az alábbi építési munkákhoz (kivétel melyekhez a bejelentés tudomásulvétele szükséges, vagy nem szükséges engedély és a bejelentés tudomásulvétele sem):

1. építmény építése, bővítése, elmozdítása,

2. azon meglévő építmények (melyek építése e rendelet szerint építési engedélyköteles munkával járó tevékenységnek minősülne) felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, ha annak során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni,

3. felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása, liftgépház építése,

4. polgári lőtér építése,

5. elektronikus hírközlési építmény esetében,

a). antenna létesítése, ha bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja,

b). műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza a 6,0 m-t meghaladja,

c). mérettől függetlenül antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli,

d). a műemléken vagy műemléki területen az a)-c) pontban meghatározott építési tevékenységek végzése mérethatár nélkül,

6. új, vagy az építmény tartószerkezetének kialakításával, megbontásával, átalakításával, megerősítésével megvalósuló épített égéstermék-elvezető (kémény) építése,

7. a telek természetes terepszintjének végleges jellegű megváltoztatása

a). külterületi védett természeti területen, Natura 2000 területen és műemléki területen 1,0 m-t meghaladóan,

b). egyéb területen 3,0-t meghaladóan,

8. műemléken vagy műemléki területen álló meglévő építmény

a). homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés),

b). homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó, szerkezet, műtárgy létesítése,

c). homlokzatán, tetőzetén, valamint műemléki területen hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül,

d). huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységei számának megváltoztatása,

9. műemléki területen lévő telek közterület felőli telekhatárán kerítés építése,

10. a bejelentés tudomásulvételéhez kötött építési tevékenységek között a 2., 4., 9., és a 27., pontjában meghatározott értéket, mértéket meghaladó jellemzője építmény építése, bővítése, építési tevékenység végzése,

11. az 1000 m³-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása,

12. műemléki védelem alatt álló területen mérethatár nélkül bármely építmény elbontása,

13. zártsorú vagy ikres beépítési mód esetében egy vagy több mérethatár nélküli épület bontása,

14. telekcsoport újraosztásához,

15. telekfelosztáshoz,

16. telekegyesítéshez,

17. telekhatár-rendezéshez,

18. az előzőekben felsorolt építési tevékenységek használatbavételéhez