Legyen a kezdőlapom |Oldaltérkép |Részletes keresés  Keresés
Városunk
Turizmus
Önkormányzat
Polgármesteri Hivatal
Dunakeszi Programiroda
Választás 2014
Fejlesztések
Dunakeszi - Két keréken
Ügyleírások
Letölthető dokumentumok
Hírek
Videók
Intézmények, szervezetek
Futakeszi
2014 Óvodai jelentkezések ÚJ
Helyi Buszmenetrend ÚJ
Cégkatalógus
Szolgáltatások
Apróhirdetés
Közérdekű adatok
Országos szervezetek
Elektronikus időpont kérés
Vélemény küldése
  Dunakeszifeszt
  Hírlevél feliratkozás
Feliratkozom a kultúr7 című ingyenes programajánló hírlevélre
Név:*
E-mail:*
E-mail mégegyszer:*
  Dunakeszi Polgármesteri Hivatal
Munkaidőn kívüli műszaki ügyelet
telefon: 06/70-380-6473 Közvilágítás hibabejelentő
telefon: 06/40-980-030
Mezőőri szolgálat
telefon: 06/70 339-47-38.
Rendőrségi járőr közvetlen elérhetősége:
06-70/291-3170
Háziorvosi ügyelet
Hétköznap 12-14 óra között
telefonszáma: 06-30-349-5581
  Mai várható időjárás
 
18°C
  Nappali: Éjszakai:
  17°C 8°C
részletes időjárás
frissítve: 2014-04-19 13:40.
  Dunakeszi Város Programfüzete
  Dunakeszi Polgár
  Dunakeszi Helytörténeti Szemle
  Telekeszi Tv
  Új Széchenyi Terv
  Hirdetés
fisher price
  Hirdetés
pendrive
  Hirdetés
2014. április 19., szombat - Emma napja van

Hírek

Dátum: Típus: Kulcsszó:  

Közlemények [2010. január 15., péntek]
Adó csoport - A helyi iparűzési adó legfontosabb szabályai 2010-től

A helyi iparűzési adó legfontosabb szabályai 2010-től

I. A helyi iparűzési adóval kapcsolatos hatáskörök

A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló
törvény1 (a továbbiakban: Krtv.) értelmében 2010. január 1-jétől – első ízben a 2010.
január 1-jétől kezdődő adóéveket érintően – a helyi iparűzési adóval (HIPA)
összefüggő hatásköröket az állami adóhatóság (APEH) gyakorolja2. A 2010.
január 1-jét megelőzően kezdődött adóéveket érintő kötelezettségeket tehát még az
önkormányzati adóhatóság felé kell teljesíteni, az ezzel kapcsolatos adóztatási
feladatokat az önkormányzati adóhatóságok látják el3. Hasonlóképpen, azok az
adózók, amelyek 2009. december 31-éig megszüntetik a tevékenységüket, még az
önkormányzati adóhatóság felé kell, hogy elszámoljanak. Azon adózók
vonatkozásában viszont, amelyek 2009. december 31-ét követően szüntetik meg a
tevékenységüket, a 2010. január 1-jétől kezdődő időszakot érintő adóügyekben már az
APEH gyakorolja a hatásköröket4.
A 2009. és az azt megelőző adóévekre vonatkozó önellenőrzéseket az önkormányzati
adóhatóságokhoz kell benyújtani, melyre legkésőbb 2011. december 31-éig van
lehetőség. A naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózók esetén ez a határidő a
2009. évben kezdődő adóév utolsó napjától számított második év utolsó napja5.
2010-ben az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet folytatók már az APEH-hoz
jelentkeznek be, nyújtják be a bevallást. Akik 2009-ben kezdték meg a
tevékenységüket, és az átnyúlik 2010-re, azoknak a bevallási időszaka lezárul a 2009.
adóév utolsó napjával, és az erről szóló bevallást még az önkormányzati adóhatóság
felé teljesítik.
Az adott önkormányzat területén 2010-ben tevékenységüket kezdő, továbbá az
adóévben átalakuló adózók, illetve azon adózók, amelyek évközben bevezetett
HIPA-kötelezettséggel érintettek, a bejelentkezést és az előleg-bevallást már szintén az
APEH felé teljesítik. A 2010. évben kezdődő adóévben esedékes adóelőleg-fizetési
időpontokat követően bekövetkező adókötelezettség-keletkezés esetén az előlegfizetési
időszakra fizetendő egyes adóelőleg-részleteket az APEH-hoz kell bevallani.
Fontos azonban tudni, hogy az állandó jellegű iparűzési tevékenységet folytatók
esetében bizonyos, 2010-ben esedékes kötelezettségek teljesítése még az
önkormányzati adóhatóságok felé kell, hogy megtörténjen. Ezek a következők:
• a 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adóelőleget az önkormányzati
adóhatósághoz kell teljesíteni. Az előleget az önkormányzati adóhatóság által
1 2009. évi LXXVII. törvény.
2 Krtv. 214. § (1) bekezdése.
3 Krtv. 214. § (2) bekezdése.
4 Krtv. 217. §-a.
5 Krtv. 218. §-a.

korábban kiadott fizetési meghagyás alapján kell megfizetni6. Az APEH a 2010.
évi helyi iparűzési adó fizetési kötelezettség teljesítése során ezt az előleget a
saját nyilvántartása szerint megfizetettnek és teljesítettnek tekinti. Amennyiben
az önkormányzati adóhatóság kimutatása szerint a 2010. március 15-én
esedékes helyi iparűzési adóelőleget az adózó hiánytalanul nem fizette meg, a
különbözet végrehajtását az önkormányzati adóhatóság végzi7.
• a 2010. május 31-éig esedékes, a 2009. adóévről szóló bevallást az
önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani és az adót az önkormányzati
adóhatóság felé kell megfizetni. E bevallásban a 2010. szeptemberében és a
2011. márciusában esedékes adóelőlegeket is be kell vallani az
önkormányzati adóhatóság felé, azonban ezek összegét megfizetni már az
APEH felé kell majd! A 2010. szeptember 15-éig esedékes adóelőleg összege: a
2009. adóévi adó és a 2010. március 15-éig esedékes előleg pozitív
különbözete; a 2011. március 15-éig esedékes adóelőleg összege pedig a 2009.
adóévi adó fele8.
Általános esetben tehát az APEH-hoz kötődően feladat először csak 2010. szeptember
15-én jelentkezik, amikor is be kell fizetni az adóelőleg összegét.
A helyi iparűzési adó számlára megfizetett adót, illetve a helyi iparűzési adóval
összefüggő késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot, adóbírságot, mulasztási
bírságot az APEH osztja fel a bevételre jogosult települési (a fővárosban a fővárosi)
önkormányzatonként – a bevallásban, határozatban megállapított összes adó és az
önkormányzatokat megillető adó arányában –, és a felosztást követően átutalja a
települési önkormányzat költségvetési számlájára.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az önkormányzati adóhatóságnál fennálló
túlfizetések APEH-nél történő figyelembevételére nincs lehetőség, vagyis nincs
mód a befizetések adóhatóságok közötti átvezetésére (sem hivatalból, sem
kérelemre).
Fizetési könnyítéssel, mérsékléssel kapcsolatos hatáskörök
A 2010. adóévet megelőző időszakokra vonatkozó kötelezettségek, valamint a 2010.
március 15-éig teljesítendő előleg-kötelezettség vonatkozásában a fizetési könnyítési,
mérséklési kérelmeket az önkormányzatok bírálják el.
Az ezt követően esedékes kötelezettségek esetében a fizetési könnyítésre és
mérséklésre az adózás rendjéről szóló törvény9 szabályai10 irányadók, melyek a
következők. A – települési önkormányzatonként kimutatott és nyilvántartott helyi
iparűzési adót érintő – fizetési könnyítés iránti kérelmeket az APEH-hoz kell
előterjeszteni [amennyiben az adózó a fizetési könnyítési kérelmet az önkormányzati
adóhatósághoz nyújtja be, akkor az önkormányzati adóhatóság haladéktalanul értesíti

6 Krtv. 212. §-a.
7 Krtv. 214. § (3) bekezdése.
8 Krtv. 212. §-a.
9 2003. évi XCII. törvény.
10 Art. 133/B. § és 134/A. §-a.

az APEH-ot]. Az APEH a kérelem megalapozottságát érdemben nem vizsgálja; a
kérelmet – 5 napon belül – megküldi az illetékes önkormányzati adóhatósághoz, amely
– 30 napon belül – nyilatkozik az APEH felé a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról,
amelyet részletesen indokol. Az APEH a fizetési könnyítés iránti kérelem tárgyában
rendelkező első fokú határozatot az önkormányzati adóhatóság nyilatkozata
alapján, a nyilatkozat beérkezéséről 15 napon belül kiadmányozza. Az első fokú
határozat ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárást az APEH folytatja le; ebben az
eljárásban nincs kötve az önkormányzati adóhatóság nyilatkozatához.
A magánszemélyt terhelő helyi iparűzési adótartozás és az ezzel összefüggésben
megállapított bírság és pótléktartozás, továbbá a nem magánszemély adózó terhelő, a
helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó bírság- és pótléktartozás mérséklése (elengedése)
iránti kérelmeket szintén az APEH-hoz kell előterjeszteni, az eljárás menete a fizetési
könnyítésnél ismertetettek szerint alakul.
Az alábbiakban táblázatban foglaljuk össze időrendi sorrendben a fontosabb
határidőket, az azzal kapcsolatos kötelezettségeket, feltüntetve azt is, hogy mely
kötelezettséget mely adóhatóság felé kell teljesíteni.
Ideiglenes iparűzési tevékenységet
2009-ben végzők
Határidő Kötelezettség Hatáskört gyakorló adóhatóság
tevékenység
befejezésének napja *
adó bevallása és
befizetése önkormányzati
* amennyiben a 2009-ben megkezdett tevékenység 2010-re áthúzódik, az adóév 2009.
december 31-ével lezárul, és e nappal bezárólag kell az önkormányzati adóhatóság felé
teljesíteni a bevallási és befizetési kötelezettséget. 2010. január 1. napjától kezdődően az
APEH felé kell teljesíteni a kötelezettségeket.
Ideiglenes iparűzési tevékenységet
2010-ben végzők
Határidő Kötelezettség Hatáskört gyakorló adóhatóság
tevékenység
megkezdése előtt,
legkésőbb a
tevékenység
megkezdése napján
bejelentkezés APEH
tevékenység
befejezésének napja
adó bevallása és
befizetése APEH
Állandó jellegű iparűzési tevékenységet
folyamatosan (legalább 2009. óta) végzők
Határidő Kötelezettség Hatáskört gyakorló adóhatóság
2010. március 15. előleg befizetése önkormányzati
2010. május 31.
2009. adóévi bevallás
(egyidejűleg előlegek
bevallása)
önkormányzati

2010.
szeptember 15. előleg befizetése APEH
2010.
december 20.
feltöltés befizetése,
bevallása APEH
2011. március 15. előleg befizetése APEH
2011. május 31. bevallás (egyidejűleg
előlegek bevallása) APEH
2011.
szeptember 15. előleg befizetése APEH
2011.
december 20.
feltöltés befizetése,
bevallása APEH
Állandó jellegű iparűzési tevékenységet 2010-től megkezdők
Határidő Kötelezettség Hatáskört gyakorló adóhatóság
tevékenység
megkezdésétől
15 napon belül
bejelentkezés APEH
2011. május 31.
bevallás (egyidejűleg
előlegbevallás), az adó
befizetése
APEH
II. A helyi iparűzési adó legfontosabb szabályai
Az itt leírtak a helyi adókról szóló törvény11 (a továbbiakban: Htv.) 2010-től hatályos
szabályait tartalmazzák. A hatáskörök gyakorlása tekintetében ismertetetteket
értelemszerűen figyelembe kell venni a 2010. adóév során.
Kötelezettség tárgya, kötelezetti kör
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel
végzett vállalkozási tevékenység (iparűzési tevékenység)12. Adóköteles iparűzési
tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg
jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége13.
Az adó alanya a vállalkozó14. Vállalkozónak minősül15 a gazdasági tevékenységet saját
nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági
őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a
600 000 forintot meghaladja,
c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
11 1990. évi C. törvény.
12 Htv. 35. § (1) bekezdése.
13 Htv. 36. §-a.
14 Htv. 35. § (2) bekezdése.
15 Htv. 52. § 26. pontja.

d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy
végelszámolás alatt állnak.
A Htv. 3. § (2) bekezdése valamennyi helyi adó, így köztük a helyi iparűzési adó alól
is adómentességet biztosít a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a
közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a
magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, a költségvetési szervnek nem minősülő
nevelési-oktatási intézmény és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a
közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági
társaság részére abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott
vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem
külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében –
eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A
feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
Esetleges további mentességek az adott önkormányzat helyi iparűzési adót szabályozó
rendeletében találhatók.
1. Állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzők
A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat
illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól,
hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja16.
Székhelynek minősül
1. belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a
cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban),
2. az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban
ekként feltüntetett hely,
− a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely,
− a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében a
cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt hely 17.
Telephely:
− az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől
–, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a
telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a
raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet
(szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe
vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat,
vasúti pályát;
− hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat
is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján

16 Htv. 37. § (1) bekezdése.
17 Htv. 52. § 41. pontja.

történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése
rendszeres személyes jelenlétet kíván,
− a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató,
villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes,
továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató,
földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat
illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a
villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a
továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a
villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes
szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó
hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi
számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső
fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő
elosztásból származik. 18
Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a
tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg19.
A helyi iparűzési adókötelezettség keletkezését, illetve megszűnését – a helyi iparűzési
adó bevételre jogosult települési önkormányzat megjelölésével – be kell jelenteni az
APEH-nak a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül20.
1/1. Adóalap
Az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve
− az eladott áruk beszerzési értékével,
− a közvetített szolgáltatások értékével,
− az anyagköltséggel, továbbá
− az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt
közvetlen költségével.
Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett
tevékenységből származik21.
Nettó árbevétel meghatározása
A Htv. vállalkozási formától függően értelmező rendelkezést ad22 a nettó árbevétel
fogalmára, amely az adóalap megállapításának kiinduló pontját képezi.
Főszabályként nettó árbevétel alatt a számviteli törvényben meghatározott értékesítés
nettó árbevételét (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében a pénzügyileg

18 Htv. 52. § 31. pontja.
19 Htv. 38. § (1) bekezdése.
20 Art. 17. § (15) bekezdése.
21 Htv. 39. § (1) bekezdése.
22 Htv. 52. § 22. pontja.

rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó
árbevételének együttes összegét) kell érteni, amelyet csökkenteni kell
− a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény23 (a továbbiakban: Tao. tv.)
szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel,
− a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt
– az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között
kimutatott – jövedéki adó összegével, továbbá
− az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs
adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó,
energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint
− a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével.
Így kell eljárniuk a nonprofit gazdasági társaságoknak is.
Ettől eltérően alakul a nettó árbevétel fogalma a következő adózóknál.
Nettó árbevétel hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében:
Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek,
− csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal,
− növelve
− az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel,
− a befektetési szolgáltatások bevételeivel és
− a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével.
Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és
az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű
különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési
célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete
tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű.
Nettó árbevétel biztosítók esetében:
Biztosítástechnikai eredmény,
− növelve
− a nettó működési költségekkel,
− a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak
életbiztosítási ágnál),
− az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal,
− a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel,
− a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel,
− a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével,
− az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál),
− az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint
− a nem biztosítási tevékenység bevételeivel,
− csökkentve

23 1996. évi LXXXI. törvény.

− a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel,
− a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és
− a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel.
Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és
az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű
különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési
célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete
tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű.
Nettó árbevétel költségvetési szerveknél:
A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel (személyi mentesség
hiányában).
Nettó árbevétel befektetési vállalkozásoknál:
A befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei,
− növelve
− a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint
− a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel.
Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és
az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű
különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési
célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete
tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű.
Nettó árbevétel a kockázati tőketársaságoknál és a kockázati tőkealapoknál:
A főszabály szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek
minősülő részvények, részesedések – kockázati tőkebefektetések – eladási árának és
könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig
pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott
osztalék és részesedés együttes összege.
Nettó árbevétel egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított
intézménynél:
A könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó, a
főszabályként említett nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel (személyi mentesség
hiányában).
Nettó árbevétel a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint
a külföldi székhelyű európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi
telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi
telephelyénél:

A fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli
beszámolókészítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján
kimutatott, a főszabály szerinti – illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás
hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosító, befektetési vállalkozás, akkor az e
szervezeteknél meghatározottak szerinti – nettó árbevétel.
Amennyiben a fióktelep (telephely) szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról,
valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett
nyilvántartásban, akkor a kockázati tőketársaságoknál és a kockázati tőkealapoknál
említett nettó árbevétel.
Nettó árbevétel az előzőekben nem említett szervezeteknél (lakásszövetkezet,
társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.):
Könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó,
főszabály szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel (amely – értelemszerűen
– személyi mentesség hiányában vizsgálandó).
Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a
lakásszövetkezet belső szolgáltatásból, az alapítvány, társadalmi szervezet
alap/közhasznú tevékenységéből származó árbevétele.
Nonprofit gazdasági társaságok esetében a nettó árbevétel megállapítása a főszabály
szerint történik.
Nettó árbevétel a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó
vállalkozók esetében:
A tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános
forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen
vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá
az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó
összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra.
Nettó árbevétel az egyszerűsített vállalkozói adónak a számviteli törvény hatálya alá
nem tartozó alanyai esetében:
A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozóknál
ismertetett nettó árbevétel, eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség: a
pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozókra meghatározott eladott áruk
beszerzési értéke és anyagköltség.
Nettó árbevételt csökkentő tételek
a) Eladott áruk beszerzési értéke:


A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan
formában eladott anyagoknak, áruknak – a számviteli törvény szerint az eladott áruk
beszerzési értékeként elszámolt – bekerülési (beszerzési) értéke.
Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény
hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a
tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár
szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével.
Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany
anyagköltségként, közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét
csökkentette 24;
b) Közvetített szolgáltatások értéke:
Az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel)
írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy
egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás
értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a
szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti
úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából
a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa
vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül
változatlan áron, egyértelműen megállapítható.
Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany
által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során
az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv
(Ptk.) szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll.
Alvállalkozói teljesítés értékének minősül annak a – közvetített szolgáltatásnak nem
minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa
értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy
azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban
megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az
adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal eladott áruk beszerzési
értékeként vagy anyagköltségként vagy jogdíjként nettó árbevételét nem
csökkentette 25.
c) Anyagköltség:
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak – a
számviteli törvény szerint – anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési)
értéke.
Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény
hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a
tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár
szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó
értékével.

24 Htv. 52. § 36. pontja.
25 Htv. 52. § 40. pontja.

Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált
anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany az
eladott áruk beszerzési értékeként, közvetített szolgáltatások értékeként nettó
árbevételét csökkentette 26.
d) Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége:
A Tao tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontjában meghatározott feltételekkel
megvalósított alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen
költsége, figyelemmel a Frascati Kézikönyv szerinti javaslatokra 27.
Adóalap egyszerűsített meghatározása
Meghatározott esetekben az adózóknak módjuk van az előzőek szerinti adóalapmegállapítás
helyett egyszerűsített módon meghatározni a helyi iparűzési
adóalapjukat.
A következő adózók élhetnek e lehetőséggel:
1. a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti
jövedelem-megállapítást (átalányadózást) alkalmazó magánszemély (egyéni
vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozók28,
2. az 1. pont alá nem tartozó más vállalkozók, amennyiben nettó árbevételük az
adóévet megelőző adóévben – az adóévet megelőző 12 hónapnál rövidebb adóév
esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 8 millió
forintot (a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben –
időarányosan – a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg)29,
3. az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozók30.
Az adóalap meghatározása a következőképpen alakul:
1. az 1. pont szerinti vállalkozók esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról
szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt
összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének
80%-a;
2. a 2. pont szerinti vállalkozók esetében az adó alapja a nettó árbevétel 80%-a;
Figyelem! Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti
átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg,
vagy a 2. pont szerinti vállalkozó az adóévben – időarányosan – 8 millió forintot
meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját – az adóév egészére – az

26 Htv. 52. § 37. pontja.
27 Htv. 52. § 25. pontja.
28 Htv. 39/§. § (1) bekezdés a) pontja.
29 Htv. 39/A. § (1) bekezdés b) pontja.
30 Htv. 39/B. § (1) bekezdése.

általános szabályok szerint kell megállapítani. Ha az 1. pont szerinti magánszemély
vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való
jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért
árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben
az adóévben a 2. pont szerint is megállapíthatja. Az adó alapjának 1-2. pont szerinti
megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről
szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.
3. a 3. pont szerinti vállalkozók esetében az adó alapja – az előzőeken túl – az
egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is meghatározható.
Az adó alapjának e módon történő megállapítása szintén adóévre választható, az
erről szóló bejelentést szintén legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására
előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.
Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól
kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény
szerinti adóévére e pont szerint, a naptári év hátralévő részére pedig az általános
szabályok, vagy az 1-2. pont előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén
természetesen feltéve, hogy annak feltételei egyébként fennállnak.
Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól
kikerül, akkor
− köteles az egyszerűsített vállalkozói adókötelezettségéről szóló bevallásbenyújtással
egyidejűleg az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnését
követő naptól az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra
a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12
hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra eső egyes
előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani;
− az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló
bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott
időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett
előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve
igényelheti vissza.
A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség 31
A vállalkozási szintű adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján
számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés
hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz
képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekménye után 1 millió forint/fő
összeggel.
Azon létszámbővítéshez azonban, amely állami támogatás (a Munkaerőpiaci Alapból
folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése)
igénybevételével jött létre, nem vehető igénybe az adóalap-mentesség.

31 Htv. 39/D. § (1)-(5) bekezdései.

A foglalkoztatás csökkentéséhez kapcsolódó adóalap-növelés 32
Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév
átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben
csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség
összegével az adóalapot meg kell növelni.
Adóalap-megosztás
Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű
iparűzési tevékenységet, akkor az adó – fentiek szerint megállapított, vállalkozási
szintű, korrigált – alapját a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően a Htv.
mellékletében meghatározottak szerint meg kell osztania 33 (települési szintű adóalap).
A megosztásnak 4 féle módszerét nevesíti a Htv.:
− személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere,
− eszközérték arányos megosztás módszere,
− adóalap komplex módon történő megosztása,
− végső fogyasztó részére történő villamos energia, földgáz értékesítését, illetve
villamos energia vagy földgáz elosztását végző adóalanyok adóalap-megosztása
(ezen módszert kizárólag ezen adóalanyok kötelesek alkalmazni).
Azok a vállalkozók, amelyeknek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési
adóalapja nem haladta meg a 100 millió forintot, választhatnak, hogy a személyi
jellegű ráfordítással arányos, az eszközérték arányos, vagy a komplex módon történő
adóalap-megosztást alkalmazzák. E megosztási módszerek közül azonban nem lehet
azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén
nulla forint települési adóalapot eredményezne
Azok a vállalkozók, amelyeknek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési
adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, a komplex módon történő adóalapmegosztást
kötelesek alkalmazni.
Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat a kerekítés általános szabályai
alapulvételével, hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. A megosztás módszerét,
az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak – az adóhatóság által
ellenőrizhető módon – írásban rögzítenie kell.
Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó
adóalapjának összegével.

32 Ktv. 39/D. § (6) bekezdése.
33 Htv. 39. § (2) bekezdése.

Önkormányzati rendeletben biztosított mentesség, kedvezmény
Az önkormányzat rendeletében jogosult – az adóalapból levonható – adómentességet,
adókedvezményt megállapítani azon vállalkozók számára, amelyeknek a vállalkozási
szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az
adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál
alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat.34
1/2. Adómérték
Az adó mértékét a vonatkozó helyi önkormányzati rendelet határozza meg, melynek
felső határa a Htv. alapján35 az adóalap 2%-a.
1/3. Levonások az adó összegéből, adókedvezmények
A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő
adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a vállalkozás szintjén képződő
teljes törvényi adóalap és az egyes [székhely, illetve telephely(ek) szerinti]
önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában – levonható az
ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.36
Az önkormányzat rendeletében jogosult – az adóból levonható – adómentességet,
adókedvezményt megállapítani azon vállalkozók számára, amelyeknek a vállalkozási
szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az
adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál
alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat.37
A magánszemély vállalkozók által beruházásra fizetett összegek az adóból levonhatók.
A fizetendő adó összegének meghatározása összefoglalóan az alábbi levezetés
szerint alakul:
1. vállalkozási szintű nettó árbevétel
– eladott áruk beszerzése értéke
– közvetített szolgáltatások értéke
– anyagköltség
– alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen
költsége

34 Htv. 32/C. §-a.
35 Htv. 40. § (1) bekezdés c) pontja.
36 Htv. 40. § (3)-(4) bekezdése.
37 Htv. 32/C. §-a.

2. vállalkozási szintű adóalap / egyszerűsített módon meghatározott adóalap
– foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség
– külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap-mentesség
+ foglalkoztatás csökkentéséhez kapcsolódó adóalap-növekmény
3. korrigált vállalkozási szintű adóalap
4. az adott önkormányzat területére jutó – megosztás szerinti – adóalap
– önkormányzati rendeletben esetlegesen megállapított mentesség, kedvezmény
5. korrigált, önkormányzatra jutó adóalap
6. számított adó
– önkormányzati rendeletben esetlegesen megállapított olyan mentesség,
kedvezmény, amely a számított adó összegéből vonható le
– ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett és az önkormányzatnál
levonható adó összege
– magánszemély vállalkozók által a kommunális beruházásra fizetett összegek
7. tényleges helyi iparűzési adófizetési kötelezettség
1/4. Előlegfizetés, eljárási szabályok
A Htv.-ben meghatározott előlegfizetési időszakra a vállalkozóknak – az alább
részletezett esetek kivételével – adóelőleget kell bejelenteniük, illetve bevallaniuk az
egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként
részletezve 38.
Az előlegfizetési időszak a következők szerint alakul:
− az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév
közben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozók esetén, továbbá ha az
önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be; akkor az
adókötelezettség, átalakulás, adóbevezetés kezdő napjától az azt követő adóév
első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam; az előlegek bejelentését az
adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg kell teljesíteni 39;
− más esetekben az adóévről szóló bevallás benyújtási határidejét követő második
naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak; az előlegeket az
adóévről szóló bevallásban kell bevallani 40.
Figyelem! Nem kell adóelőleget bejelenteni, illetve bevallani:
− az előtársaságoknak,
− az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozóknak az
adókötelezettség keletkezésének adóévében,
− az adóalanyként megszűnő vállalkozóknak,
− arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.41


38 Htv. 41. § (1) bekezdése.
39 Htv. 41. § (3) bekezdése.
40 Htv. 41. § (2) bekezdése.
41 Htv. 41. § (4) bekezdése.

Az adóelőleg-részletek összege:
− az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév
közben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozók esetén, továbbá ha az
önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be; akkor a
vállalkozó által az adókötelezettsége keletkezésének adóévére várható adó
figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított – az
ezen időszak alatt esedékes egyes adóelőleg-fizetési időpontokra egyenlő arányban
megosztott – bejelentett összeg;42
− más esetekben
− amennyiben az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb,
akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege
az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15.
napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az
előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az
adóévet megelőző adóév adójának fele;
− amennyiben az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az
előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az
adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári
napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév
harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőlegrészlet
pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg
második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet
megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított
összeg fele.43
Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá
ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján
adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség
vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg
összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a
mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani.44
Az adóelőlegek esedékessége:
az előlegfizetési időszakon belül
az adóév március 15-e
(eltérő üzleti év szerint működők esetében az adóév harmadik hónapjának 15. napja),
illetve
az adóév szeptember 15-e
(eltérő üzleti év szerint működők esetében az adóév kilencedik hónapjának 15. napja).

42 Htv. 41. § (6) bekezdése.
43 Htv. 41. § (5) bekezdése.
44 Htv. 41. § (7) bekezdése.

Adóelőleg-kiegészítés (feltöltés)
Azon vállalkozóknak, amelyek a Tao. tv. szerint a társasági adóelőleg kiegészítésére
kötelezettek, a helyi iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az
adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészíteniük, és ezen időpontig a
feltöltésről bevallást is kell beadniuk.
Bevallás
A helyi iparűzési adóról szóló adóévi bevallást
az adóévet követő év május 31-éig
(eltérő üzleti év szerint működők esetén az adóév utolsó napját követő 150. napig)
kell benyújtani. E határidőig kell megfizetni, illetve e naptól lehet visszaigényelni a
megfizetett adóelőlegek és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét.
2. Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet végzők
Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén
az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
a) piaci és vásározó kiskereskedelmet (piacokon, vásárokon folytatott kicsinybeni,
közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítést) folytat,
b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy
kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység
időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha
a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a
tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,
c) bármely – az a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából
közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi
területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.45
Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a
tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg 46.
Az adókötelezettség keletkezését az adóköteles tevékenység megkezdése előtt, de
legkésőbb a tevékenység megkezdésének napján köteles az adózó az APEH-nak
bejelenteni.47


45 Htv. 37. § (2) bekezdése.
46 Htv. 38. § (1) bekezdése.
47 Art. 17. § (15) bekezdése.

Az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden
megkezdett nap egy napnak számít.48
Adómérték
Az adó mértékét az adott települési önkormányzat rendeletben határozza meg, annak
felső határa
− az a) pont szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként legfeljebb 1000
forint,
− a b) és c) pont szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként legfeljebb 5000
forint.
Az önkormányzat rendeletében jogosult adókedvezmény szabályozására.
Bevallás
Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról
a tevékenység befejezésének napján
kell bevallást tenni az erre rendszeresített nyomtatványon, s ezen időpontig kell az
adót megfizetni.


Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal


48 Htv. 39. § (2) bekezdése.


Csatolt dokumentum:
helyi_iparuzesi_2010.pdf
  Dunakeszi Programiroda
  Hirdetés
http://www.sbu.hu
  Cégajánló
  Szavazás
Ön is ellátogat a Dunakeszi Családi Napokra? (Május 1-4)
- Igen
- Nem
- Még nem tudom
Szavazás állása
  Nevezetesség
Plébánia és Nagytemplom
Dunakeszi
  Apróhirdetések
-lemezelés -injektálás -aquapol roncsolás mentes szigetelés -kent ...
KIADÓ, 1+1 szobás tégla lakás, Vác- Alsóvárosban! Vác, Földvári téren kiadó egy 1+1 ...
Részmunkaidős állást keresek Vácon, környékén több éves szakmai tapasztalattal ...
  Ingatlanok a Dunakanyarban
Ingatlanok Vácon
- Vácon eladó egy 100%-os üzleti kihasználtságú 1300 m2-es épület. Benne: 2 üzlet ...
- POLGÁRI STÍLUSÚ tágas, igényes lakás eladó Vác történelmi belvárosában. Ha szeretne a ...
Ingatlanok Dunakeszin
- Eladásra kínálunk Dunakeszi kertvárosi részén 4 lakásos sorházban,egy 100 nm alapterületű ...
- Nyugodt környék, jó közlekedés! Dunakeszin ELADÓ egy 38nm-es, 1,5 szobás tégla ...
Ingatlanok Kismaroson
- Börzsönyligeten, erdei környezetben ELADÓ tégla építésű ...
- Kismaroson a Szutai dűlőben eladó egy, panorámás, 840 nm-s, belterületi, ...
Ingatlanok Dunakanyarban
- Eladó Kóspallagon 1998-ban épült gyönyörű erdei környezetben , egyedi ...
- Új ár!!! Befektetők, Vállalkozók! Figyelem !!! Váctól 25 percre a Börzsöny ölelésében, ...
  Dunakanyar.hu
dunakanyar.hu
www.dunakanyar.hu hírek
DunaWeb Szolgáltató Kft. 2009. Impresszum Médiaajánlat

WWW.DUNAKANYAR.HU     INGATLAN.DUNAKANYAR.HU     APRO.DUNAKANYAR.HU     INGATLAN.DUNAKESZI.HU     APRO.DUNAKESZI.HU     APRO.VAC.HU     INGATLAN.VAC.HU    
INGATLAN.RAD.HU     APRO.RAD.HU     INGATLAN.KISMAROS.HU     APRO.KISMAROS.HU     INGATLAN.PUSPOKSZILAGY.HU     APRO.PUSPOKSZILAGY.HU